A Wall Street Farkasa

Nagyon-nagyon hirdették, úgyhogy kíváncsi lettem rá. Igazából nem mondtatom, hogy csalódtam, de nem éreztem egy felejthetetlen remekműnek.
Most sem térnék ki az összes részletre (szerintem így jár mindenki a legjobban), mert ugye +16-os... legalábbis elvileg.
Kezdeném végülis az egész film TALÁN lényegével: Leonardo DiCaprio személyével. Igazából sosem volt a kedvenc színészem, de tehetségét mindenképp elismerem... és még mindig nagyon fiatal. Abszolút jó színész, bár egy filmet sem imádok tőle jobban bármelyik mástól. Amúgy azt figyeltem meg, hogy mindig (legalábbis tudtommal) valamennyire rossz fiút játszik. Mert ugye itt is, az Eredetben is elvileg illegális dolgokat csinál, meg ugye a Titanic (amit máig nem láttam végig) elején sem éppen mintagyerek... már ha jól tudom.
A szereplőkről annyit, hogy nem volt mind szimpatikus, a legjobb barátja (a főszereplőnek) például kifejzetten idegesített.
A cselekmény állati hosszú, bár egyszer sem éreztem úgy, hogy várom már a végét. Voltak egyébként olyan jelenetek, amikor sírtam a röhögéstől (pl. amikor a feleségével vitázott, vagy amikor épségben hazavezette a Ferrariját), de például az, amikor totál betépve verekedett vagy nem is tudom a haverjával, na az "olyan WTF volt".
Szóval a film lényegében arról szól, hogy rengeteg pénznek van árnyoldala is: a rengeteg fű, a viták, az FBI, a romba dőlt család, és talán leginkább a függőség. Amit hiányoltam, az egyértelműen a happy end volt (bocs, ha lelőttem a poént), bár nem is öngyilkosságra meg depresszióra kell számítani. Megmondom őszintén, a film legeslegvégén lévő "adja el nekem ezt a tollat"-jelenetet nem igazán értem, csak sejtem, hogy mi akarna lenni.
Egyébként szerintem a legdurvább az egész filmben az, hogy ez egy életrajzni alkotás, és ez TÉNYLEG megtörtént (vagy legalábbis nagyjából) egy kezdetben még becsületes brókkerrel...

Eltűntem

Igen, eltűntem. Mégpedig azért, mert kidőltem. Megint. Illetve továbbra is, hiszen hétvégére még a náthából sem gyógyultam ki rendesen. Azóta legalább azt legyőztem, helyette elvileg most torokgyulladásom van. Amúgy nem emiatt maradtam otthon, viszont szerintem nem mindenkit érdekelnek a részletek...
Szóval. Miután pénteken, és hétvégén is egy-egy családtagom hányt (egyszer-egyszer), hétfő délután én is rosszul lettem, pedig délelőtt még semmi bajom sem volt. Illetve nem rosszul lettem, hanem végighánytam az egész késődélutánt és estét, gyakorlatilag már nem volt mit kihánynom. Nyilván ez nagyon legyengített, majdnem 23 órán keresztül semmit sem ettem ezután. Kedden délután még aludtam is, meg rázott a hideg, de szerdára már jól voltam. Csütörtökön el is mentem suliba, de egyre rosszabbul éreztem magam, ezért még első óra előtt hazamentem. Valószínűleg a vényomásom esett le, vagy ilyesmi. Aludtam egy pár órát, aztán elmentünk a dokihoz, aki semmi konkrétumot nem mondott, csak azt, hogy gyógyszert kellett volna szednem, plusz azt, hogy enyhe torokgyulladásom van.
Úgyhogy gyakorlatilag egész héten itthon ültem, amit azért nem bánok annyira, mert végre ki tudtam magam pihenni, bár még mostanában is kifejezetten fáradt vagyok, és sokat alszom, szerintem a gyomrom sem szokott vissza rendesen az evésre...
De amúgy képzeletben van egy új hobbim (az elgondolásig jutottam csak), filmet néztem+olvastam (ezekről később), tévéztem, és pihentem. Kb. ennyi.

Nyári zenék

Ez az egész dolog úgy kezdődött, hogy most (kb. 5 perce) kiválasztottam pár olyan számot, amit régen hallgattam már, és az egyikről azonnal a nyár jutott az eszembe. Egészen pontosan a "Hotelezés"...
Igazából fogalmam sincs, hogy miért nem írtam részletesebben a nyaramról... most már jelentősen halványult a kép, de azt hiszen összességében nagyon jó volt, talán eddig a legjobb. Mégpedig azért, mert nem csak otthon ültem, hanem a barátaimmal mentem sok helyre (lsd.: "hotelezés").
És őszintén szólva nagyon hiányzik. Nem csak a jó idő, és a rengeteg szabadidő, hanem maga az érzés, hogy "nyár van, ráérünk, úgyhogy menjünk valahová"... Tényleg nagyon várom már a nyarat. Talán még az sem számít,  hogy nagyon sok osztálytársat nem fogok látni, mert végre szeretnék egy olyan szünetet, amikor TÉNYLEG minden időmet azzal szeretném tölteni, hogy elmegyek olyan helyekre, ahol még nem voltam (akár fesztivál, stb.), és lemondok a gépezésről, és egy kis időre a sorozatokról. Ez kell nekem!
Szóval meghallgattam ezt a számot, és elöntöttek az emlékek (nyilván sírni nem sírtam)... Gondoltam, összeszedem azokat a dalokat, amikről valamiért a nyár jut az eszembe, vagy esetleg egy konkrét esemény a nyárból...

1. Kávészünet - Csonka vers: Ugye ezt a számot a tanévzárón adták elő, hivatalosan is a nyári szünet első napján...
2. Jason Derülo - The Other Side: Amellett, hogy máig a kedvenc számom, erről az jut eszembe, hogy pont ment a rádióban (sőt, még táncoltam is rá...), amikor A ZÁSZLÓt csináltuk...
3. Aurora Dione - Friends: Igen, a "hotelezésből" hazafelé ment a rádióban...
4. Icona Pop - I love it: Szintén a rádióban ment (addig nem is tudtam a címét), de akkor, amikor az osztálykirándulásra mentünk...
5. Dev&Enrique Igleasias - Naked: Ezt a számot még nagyon régen hallottam, egy bizonyos Aggteleki kiránduláson, de valamiért még mindig a nyár jut eszembe erről a számról. És nem csak a mostani: az összes...
6. Macklemore&Ryan Lewis - Can't hold us: Miért jut róla eszembe a nyár? Talán mert kb. két és fél hónapon keresztül állandóan ezt hallgattam?!

Továbbá:
Texas - Conversation
Bonnie McKee - American Girl
Amelia Lily - You bring Joy
Bruno Mars - Lockes out of Heaven
Draft Punk - Get lucky
Robin Thicke - Blurred Lines
Tone Damli&Eric Saade - Imagine
Király Viktor - Fire
Kowalsky meg a Vega - Otthon, édes Otthon

Éhezők viadala

Most fejeztem be. Igazából kevesebb, mint egy hete olvastam (vasárnap este kezdtem), úgyhogy szerintem egész jól haladtam.
Nem igazán tudok róla mit mondani...
Tetszett.
Katniss karakterét most sem igazán kedveltem meg, Peetát viszont annál inkább...
Szerintem a filmnél épp eleget leírtam, mert az, hogy nagyon egyedi, és különleges maga az alapsztori, gyakorlatilag evidens. (mondjuk én nem "öltem" volna meg annyi kiválasztottat már a viadal elején)
A könyv és a film összehasonlításáról talán csak annyit,  hogy ugye a könyv sokkal részletesebb, viszont a film pedig jobban visszaadja a látványvilágot.
Egyedül talán a vége nem tetszett, az, hogy Peeta és Katniss összevesztek.
Simán elképzelhető, hogy újra meg fogom nézni a filmet, mert valószínűleg kicsit másképp fogom így látni.
Az viszont biztos, hogy a másik két részt is el fogom olvasni! :)

Ui.: (amit természetesen elfelejtettem) Mivel a könyv jóval részletesebb volt, mint a film, ezért nem zavart, hogy előtte már láttam a filmváltozatot. Néha ugyan tudtam, mi fog következni, de ez így még talán jobb, mintha a könyvet olvastam volna el előbb.

Időjárás&egészségi állapot&minden egyéb

Szóval. Szombat vasárnap felkeltem, kinéztem az ablakon, és láttam, hogy kint esik a hó. Reakcióm: "nenenenenenenene!!!!"... Hát igen, imádom a havat... (feel the sarcasm)
Amúgy egész nap zuhogott a hó, ami hétfő reggelre szépen ráfagyott az útra. Remek volt így rohanni a buszhoz, méghozzá sötétben... (feel the s. #2)
Kicsit halálfélelmem volt a buszmegálló felé, mert kb. 3-szor estem majdnem hasra, ami azt jelenti, hogy ha egy mellettem haladó kocsi egy kicsit is megcsúszik, engem már el is csapott... Vajon van járda az utcánkban? Hát persze, hogy nincs! Minek is? (fts #3)
Mindenesetre odafelé csináltam egy-két képet...
A fehér hó végül is szép (bár azt is jobb a meleg lakásból nézni), de a latyak borzasztó visszataszító... Márpedig délutánra szépen felolvadt, majd kedd reggelre újra ráfagyott az útra... Ezt eljátszotta újra, meg újra. Végül is ma egész nap hullot, úgyhogy bokáig érő hóban mentem haza...
Hamár hó és borzasztó hideg (igen, hétfőn majd megfagytam)... Vajon mi történt velem?
Megfáztam. Megint. Már másodjára ebben a hónapban, ami azért nem túl jó eredmény, pedig általában sapkát is hordok (igaz, csak reggelente, de az is valami), és pulcsit is veszek. Tehát most újra taknyom-nyálam egybefolyik, a torkom fáj, és nem kapok levegőt... amúgy szegény torkomnak jót tett még egy szopránt(!!!) vagy extra-szopránt, bánomisén-t énekeltem... (fts #4)

A sorozatokról annyit, mivel ígértem, hogy a Sleepy Hollow duplarészes évadzárója... végül is tetszett, bár nagyobb durranásra számítottam, viszont ez a Parish vagy ki szépen bekavart...
Az internettel amúgy hétfőig szenvedtem, szóval akkor tudtam megnézni az Originals... ez olyan OMG-rész volt... állati izgalmas. Kezdve azzal az Elijah-Hayley-"csókkal"... aztán Sabine vagy ki!!! Szerinten sosem volt még ilyen izgalmas!!!

A múúlt hét (kb.)

Eléggé régen frissítettem, mert... mert nem jött össze, úgyhogy most pótolnám.
Amiről írni akartam:
1. A múlt hét végén (úgy péntek környékén) megnéztem a legújabb részeit a jelentlegi "sorozataimnak": Sleepy Hollow, Teen Wolf, The Originals, Gyilkos elmék (erről majd részletesebben később)
2. A hétvégém: húúúúú... hát ilyen nagy buli sem volt még!!! Mindkét nap összegyűlt A CSAPAT. Társasoztunk, stb., de a lényeg, hogy ennyit én még szerintem életemben nem nevettem... Köszi, csajok! ♥
3. Arról ugye már régebben is írtam, hogy már nem zavar hogy telik az idő. Már egyáltalán nincs "tanév vége-fóbiám", mondjuk a heteknek nagyon gyorsan végük van... Ez szerintem annak köszönhető, hogy felvettem egy kissé passzív-agresszív viselkedés sok mindennel szemben. Rengeteg dologba belefáradtam, sokmindenkiből elegem van, és tiszta lappal ugyan nem szeretnék kezdeni, de néhány dolgot azért jó lenne elfelejteni, vagy storno-zni... A tanulásról annyit, hogy mostanában nagyon leeresztettem... ez végül is nem teljesen igaz, mert a félévim jó lett, szóval azért nem állok bukásra semmiből, meg ilyenek... inkább úgy mondanám, hogy: "tartalékolok tizenkettedikre"...
4. Már majdnem köszönetet mondtam az időjárásnak, amiért ennyire kedvez nekem, aztán most, a hét végére esős lett nagyon az idő, és állati hideg is... "Köszi", időjárás!!! :/
5. Szóval, most jönne a részletezés a Gyilkos elmék Black Queen c. epijéről. Bár az 1. pontba írtam, de ezt a rész most, kb. másfél órája néztem meg. Annyi részletet akartam írni, hogy: nagyon jó volt, de végül meggondoltam magam. Szóval: Imádom a Morgan-Garcia párost! ♥ Tipikusan az, hogy mindenki tudja, hogy csak barátok, de annyira közel állnak egymáshoz, hogy lehetne akár több is... Dereket "szuperkülönleges" ügynököt (ez az epizódból van)... egyszerűen.... örök kedvenc, maradjunk annyiban. Szóval igen, ennyi. Azt hiszem.
6. Amúgy úgy volt, hogy írok a Sleepy Hollow dularészes évadzárójáról, de jelenleg is az internettel küzdök... Tehát majd remélhetőleg a hétvégén még jelentkezem ezzel is, és talán a Teen Wolf-Originals-szal is.
Öööö... További szép estét(?)!!! vaaagy... Bye(?)!!! (a lényeg, hogy elköszöntem)

LoveClub

Pont egy hete kezdtem el: este unatkoztam, gondoltam, keressünk rá Lakatos Leventére. Kidobott a net egy interjút, aminek csak az elejét néztem meg (a spoilerezés miatt). Nagyjából ismertem már az ÍróUrat, tehát képről felismertem meg ilyenek, de a beszéde, és az, hogy sütött róla az intelligencia, annyira megfogott, hogy úgy éreztem, a Barbibébi után ezt a könyvét is el kell olvasnom.
Na, azt ugye érdemes tudni, hogy Levente nem éppen gyerekmeséket ír, úgyhogy ha nem gond, a krimis szálra térnék ki.
Első észrevételem az volt, hogy ugrottunk egy kategóriát az előző könyvhöz képest. Komolyabb lett a téma is, és talán a megfogalmazás, a stílus is, bár ezzel sosem volt gond. Néha viszont már úgy éreztem, hogy túlságosan is nagy a szókincse Leventének, és a szavakat már szinte erőltetetten nem akarja ismételni, ezért inkább olyan szavakat hozott be, ami gyakorlatilag (már) nem is használunk. De ez végülis nem nagy probléma.
A cselekményről annyit, hogy tetszett, hogy sorozatgyilkosságokról van szó, és nem pedig egyetlen, túlnyújtott gyilkossági nyomozásról. A másik: szerintem a L.Levente-könyveknek az egyedisége (mert ugye azok) talán abban rejlik, hogy Magyarországon játszódnak, és nem kell a külföldi szereplőkkel kínlódni. Bár azért nehéz volt visszatérni ide, először a Bence nevet [bensz]-nek olvastam ki, ugye angolosan... EPICFAIL, szép volt tőlem... -.-""
A karakterek már érdekesebbek. Nekem ugye ('meglepő' módon) Dr. Lengyel a kedvencem, akiről én az előző könyv alapján azt hittem, hogy egy ötvenes, öregedő férfi... Hát, nagyon nem. Örültem, hogy itt már jelentősebb a szerepe, amikor egy huzamosabb ideig nem "találkozhattunk" vele, szabályosan szenvedtem... A Lengyel-Laura vitákat is bírtam, már a nőnek néha szerintem már bántóak voltak a megjegyzései, és beszólásai. Nekem amúgy még az volt fura, hogy Lengyel a Barbibébi-ügyről hirtelen átváltott kriminálpszichológusba... Egyáltalán ugyanaz a kettő? Csak mert elvileg Dr. Lengyel-könyvsorozatról beszélünk, nem?
A többi szereplőről annyit, hogy Bloodsmoke20 egyértelműen beteg, Farkas és Vinyó humorát bírtam, Lilit viszont nem tudtam igazán megszeretni... Azt egyébként még mindig nem sikerült megszoknom, hogy szinte minden szereplő durván fiatal még mindig... Annak viszont még örültem, hogy Krisz, Simon (stb.) visszatértek, még ha egy rövid időre is.
Valamiért egy kicsit olyan érzésem volt, mintha Levente abszolút nem akarta volna a tökéletesség látsztát kelteni, inkább mindenki sötétebb oldalát akarta megmutatani... de ez sem feltétlenül baj.
A vége jelentősen jobban tetszett a Barbibébiénél, bár addigra már teljesen összekavarodtam az áldozatokat meg a LoveClub-felhasználókat illetően, maga a cselekmény is egy kicsit kusza lett, de a happyend tetszett... A lényeg annyi, hogy szeretem Lakatos Leventét, szeretem azt, amit ír, és azt, ahogyan ír.

Ui.:

"– Tisztára úgy érzem magam, mint a Gyilkos elmékben – jegyezte meg vigyorogva Farkas."

Ezért külön pluszpont!!! :)

Hét vége+hétvége

Szóval. Most amúgy egy kész orvosi jelentéssel készültem...
Szerdára ugyanis elkezdett fájni a torkom. Csütörtökön már az orromat is fújtam, pénteken pedig konkrétan taknyom-nyálam egybefolyt... Délutánra egyébként már nem csak az orrom volt vörös, már a fejem is elkezdett fájni, de úgy, hogy még az is szóbakerült, hogy esetleg homloküreg-gyulladásom van. Mára már egész jó lett a helyzet, köszönhetően a hétvégi infralámpázásnak.
Egyébként a hét vége egész jól telt, a vizsgákon ugye már túl voltunk, és szerencsére nem kellett javítanom semmiből...
A hétvégém egészen egyszerűen telt: gépeztem. Vagyis szombaton. Meg megnéztem a Teen Wolf évadnyitóját... Egészen tetszett... Vasárnap pedig olvastam (erről majd részletesebben, ha kiolvastam: már majdnem a felénél tartok). Röviden mindennel foglalkoztam csak a sulival, a házikkal, és a tanulnivalókkal nem. Ez egyre jobban rám vall, mostanában kezdek ellustulni...

FOB

Szóval imádom a Save Rock and Roll (♥♥♥) albumot, az alap volt, hogy tőlük rakok ki számot, a kérdés csak az volt, hogy melyiket. Végül olyanokat választottam, amiket nemrég ismertem meg, és a legújabb kedvenceim az albumról:

Eléggé rég írtam már, de nem igazán volt miről...
Az iskola ugye elkezdődött, jó volt újra látni az arcokat :)
Első két nap fő eseménye a vizsga volt, amin (elvileg) átmentem... a százalék és az érdemjegy már kérdéses.
A problémám csak az, hogy már most fáradt vagyok, igaz, hogy nem annyira, mint a téli szünet előtt, de akkor is... Talán most van először 9. óta, hogy nem attól rettegek, hogy "mindjárt itt az évvége", és már "mindjárt" ballagunk (amit nem akarok), hanem várom a szünetet, hogy pihenhessek... Nem tudom ez minek a jele, de félek magamtól. Most egyébként megfáztam, folyik az orrom, és fáj a torkom, és nincs kedvem házit írni...