Igen, eltűntem. Mégpedig azért, mert kidőltem. Megint. Illetve továbbra is, hiszen hétvégére még a náthából sem gyógyultam ki rendesen. Azóta legalább azt legyőztem, helyette elvileg most torokgyulladásom van. Amúgy nem emiatt maradtam otthon, viszont szerintem nem mindenkit érdekelnek a részletek...
Szóval. Miután pénteken, és hétvégén is egy-egy családtagom hányt (egyszer-egyszer), hétfő délután én is rosszul lettem, pedig délelőtt még semmi bajom sem volt. Illetve nem rosszul lettem, hanem végighánytam az egész késődélutánt és estét, gyakorlatilag már nem volt mit kihánynom. Nyilván ez nagyon legyengített, majdnem 23 órán keresztül semmit sem ettem ezután. Kedden délután még aludtam is, meg rázott a hideg, de szerdára már jól voltam. Csütörtökön el is mentem suliba, de egyre rosszabbul éreztem magam, ezért még első óra előtt hazamentem. Valószínűleg a vényomásom esett le, vagy ilyesmi. Aludtam egy pár órát, aztán elmentünk a dokihoz, aki semmi konkrétumot nem mondott, csak azt, hogy gyógyszert kellett volna szednem, plusz azt, hogy enyhe torokgyulladásom van.
Úgyhogy gyakorlatilag egész héten itthon ültem, amit azért nem bánok annyira, mert végre ki tudtam magam pihenni, bár még mostanában is kifejezetten fáradt vagyok, és sokat alszom, szerintem a gyomrom sem szokott vissza rendesen az evésre...
De amúgy képzeletben van egy új hobbim (az elgondolásig jutottam csak), filmet néztem+olvastam (ezekről később), tévéztem, és pihentem. Kb. ennyi.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.