Maros Edit - Hűvösvölgyi suli 1.

Ezt a könyvet ma délelőtt kezdtem el, ugyan még nem fejeztem be (de a felén már túl vagyok!), de nem kívánok többet írni róla, akkor sem, ha kivégeztem.
Az első észrevételem, hogy konkrétan... nem is tudom hogy fogalmazzak... nem egy kifejezetten egyedi ötlet alapján született eme regény. Szerintem mindenki érti, itt most mire célzok.
A második észrevétel, szintén a cím alapján az, hogy konkrétan mindenről van szó, csak a suliról nem. Na jó, ez azért túlzás, de tényleg nem az osztály a fő mozgatórugó, sokkal inkább a virtuális barát, és a zenekar, a zenekar tagjai, az osztálytársak szinte láthatatlanok, csak megemlítve vannak néha-néha.
Következő: már a hideg kiráz, sőt, hányingerem van ettől a kamaszos témától. Ezt már az SZJG-nél is utáltam, hogy azért, mert valaki KAMASZ, nem lesz hirtelen egy kezelhetetlen szörny, akit jó hogy nem férjhez készülnek adni (legalábbis ettől tartanak a szülők mindkét könyven).
Next: Nórinak semmiféle megbánás nélkül, simán bemosnék egyet, de aztán persze rájön a mocsokságra, mindent megbán, és újra happyend. Jellemző... Ettől is a falramászom...
Dóri: Ez még tűrhető, ő még normális, bár ez az Attilás-dolog már most annyira egyértelmű, és most, hogy megláttam, hogy lesz egy szilvszteri fejezet... mintha sejtenék valamit... de nem biztos...
Nem tudom mit akartam még írni... ja! voltak azért elvétve poénok, oké, a kisbolti vásárlás Attilával, az tényleg jó volt. Amúgy meg, talán az egyetlen előnye ennek a könyvnek az, hogy könnyen olvasható. Már majdnem végeztem vele, de tényleg, pedig nem folyamatosan olvastam, és még csak nem is sokat. Ennek a könnyű nyelvezetnek viszont ára van, mert az még oké, hogy levelezik Dóri a Lillával, de amikor nem Skype, és nem e-mail van, akkor ő naplót ír... csak mert sokszor jelen időt használ, miközben egy múltbéli történetet mesél el. Na mindegy.
A lényeg kb. annyi, hogy ha az SZJG-t erőltetettnek neveztem, ez extrán erőltetett, és az sem igazán jön be, hogy alig van olyan dolog, ami eltér az előbb említett sorozattól (fogalmam sincs, hogy melyik volt előbb, bár szintén van tippem a naprakész dolgok miatt), sőt, ez csúnya, mert ezzel az erővel én is írhatnék egy 100. iskoláról szóló naplóregényt vagy mit, akár pocsék nyelvezettel is... Valamiért mégsem csaptam még földhöz a könyvet, még kitartok mellette egydarabig, hátha kisül belőle valami jó...