Roman

Éééés újra Eurovízió!!! Már vártam, bár kicsit féltem ByeAlex produkciójától. Az egyik tippem az volt, hogy sikert arat, a másik pedig az, hogy be sem jut a döntőbe. Hát bejutott, grat neki!
Egyébként ami nekem a legfurcsább volt, hogy amikor itthon volt A Dal, állandóan ez a szám járt a fejemben, de azóta nemigen hallgattam. És amikor tegnap a felvezetőműsorban felhangzott a Kedvesem, rájöttem, hogy hiányzott ez a dal a maga egyszerűségével. Nagyon jó volt újra hallani.

Igaz, hogy Roman Lob tavaly indult, de akkor nem igazán fogott meg a dal, sőt, nem is emlékeztem rá tegnapig. Most meghallgattam egy másik számát is, az is nagyon tetszett! Jó hangja van ennek a srácnak...

Ez mekkora szám! ♥

KETTEN

Este unatkoztam, meg amúgy is kellett az ihlet, úgyhogy nekikezdtem a SZJG 6. részének.
Nem igazán voltam kíváncsi arra, ahogy imádják egymást, de szerencsére nem igazán ez történik benne. Mármint a könyvben.
Valahogy jobban szerettem a rejtélyes Cortezt, de végülis megbékéltem ezzel is, mert legalább nem bunkó, hanem normális.
Amik nagyon tetszenek, nem csak ebben a részben, azok a poénok:
"- Bernáth, Haraszti! Üljetek a helyetekre, és fejezzétek be az ugrálást! - szólt Andrisra és Robira (*mármint Kardos*), akik a tábla előtt lökdösték egymást. - Miért van ilyen hideg? Antai-Kelemen, csukd be az ablakot. Anélkül, hogy kárt tennél magadban. Menni fog? - nézett gúnyosan Cortezre, aki unottan felállt, és kérdőn a tanárra nézett.
- Kívülről vagy belülről? - kérdezte." - 101. oldal
Ami az ablkaos sztorit illeti, az előző részeknél simán rávágtam volna, hogy "hű, de nyálas", vagy "jellemző", esetleg "aha, persze". Most valahogy elhittem. Úgy értem, mivel Cortezt jobban megismerjük, mióta megnyílt Reninek, el tudtam őt így képzelni. Már csak az a kérdés, hogy való életben létezik olyan ember, aki ezt megcsinálná?
Talán számomra a legmeglepőbb az volt, hogy kb. fél 11-kor kezdtem el, és a 143. oldalig jutottam. Ugye én nem olvasok valami gyorsan, de arra azért nem számítottam, hogy sokáig olvasok. Arra eszméltem fel, hogy fájnak a szemeim, és lassan aludni kéne. Megnéztem az órát, és hajnali fél 2 volt!!!

El Barco

Hát ez a sorozat állati jó!!! Nem az a nyálas latin-amerikai sorozat.
Én egyébként alapból szeretem a hajós sztorikat (Gordon Korman Sziget c. könyvsorozatát 3x olvastam ki. ÉN!!!). És hát ugye Mario Casas...
Kedden kezdtem el nézni, és az első rész után meg kellett néznem egy újabb részt. Izgalmas, vicces, szerelmi drámás... Oké, ez nem alapfeltétel nálam.
Külön tetszik, hogy egy órás minden rész, és mindegyikben valami probléma, újabb katasztrófa áll az útjukba.
Ami talán nem kifejezetten jó, bár még izgibb lesz tőle, az a lázadások. Valaki mindig áskálódik, hazudik a másiknak.
Szeretnék kiemelni néhány karaktert:
1. Ulises: Nem kérdés, hogy ő a kedvencem. Ami talán a legjobb, hogy nagyon hasonlít ez a karakter a 3 méterrel a felhők fölött-beli Hache-hez. Megvan ugyanaz a csipkelődő humora, a viccei, a kicsit rosszfiús beütés (pl. cigizik), bár azt a fülbevalót nem tudom hova tenni. Szerintem nagyon is jó a közte és Ainhoa közti "se veled se nélküled"-kapcsolat, de mégsem vágyakozik utána (Julia ugyan csak a második, de mégsem sír állandóan Ainhoa miatt). Ami viszont különbözik Hache-tól, az a hozzáértése. Nagyon ügyes, ért a hajókhoz.
2. Ernesto Gamboa: Ugye én nem szeretem alapból a gonosz karaktereket, de ő nagyon jó. Mármint a karakter lett jól megcsinálva. Nem tudunk róla semmit, csak annyit, hogy gonosz. A hulláról sem tudni semmit a kocsijában, és az is rejtély, hogy mit akar Ainhoá-tól, de valamiért képeket nézegetett róla...
3. Piti: Na, ez a fiú hatalmas! Elképesztő vicces, és valamilyen szinten szerencsétlen. Nem utolsó sorban pedig egészen jó kapcsolatban van Ulises-szel.
4. Vilma: Egyértelműen összeillik Piti-vel. Ő is hasonlít Katinához (3 metros sobre el cielo). Számomra ő is abszolúte pozitív karakter.
5. Ramiro: Eleinte ő volt a 2. kedvencem (Ulises után és Piti előtt), de bármennyire is szépek a barna szemei, nem tetszik, hogy állandóan viszályt szít, és Gamboával szövetkezik. Nem baj, még megjavulhat! :)))

Eddig négy nap alatt 8 részt láttam (mindjárt megnézek egyet), és azt hiszem, ez a legújabb kedvenc sorozatom!

 

Kedvenceeeek

Eléggé rég voltam. Talán egy listába a mostani kedvenc színészeimről nagyjából mindent bele tudok sűríteni:

Ilyen még nem volt, de különdíj:Mila Kunis
Nagyon jó színésznő, talán ő a kedvencem. Rengeteg jó filmben játszott, és lehet, hogy övé lesz Ana Steele szerepe. Majd meglátjuk...

 

 



 

 

 5. Johnny Depp: sok filmjét szeretem, de a favoritom a Karib-tenger kalózai 1. Meg kell néznem újra!!! ♥

4. Devon Bostick: Hatalmasat alakított az Egy ropi naplójában. Több filmjére is kíváncsi vagyok...

3. James Franco: Van neki egyáltalán nem jó filmje? Csak mert még nem láttam (szerencsére) olyat.

2. Mario Casas: A 3 méterrel a felhők fölött c. filmben is jó volt, de most elkezdtem nézni az El Barco-t (A bárka). Imádom! Ő a legjobb benne, és ami külön jó, a részek egy órásak, így kicsit korlátozni tud (nem nézek meg 24 részt egy nap).

1. Shemar Moore: Hát, igen. Az első és legnagyobb kedvenc soroaztomban a kedvenc karakterem. Befejeztem a 7. évadot, és már a 8. évad végefelé járok, csak sajnos hetente jelenik meg még csak Amerikában is. :/

Zenék

Azt hiszem, régen raktam ki zenéket, úgyhogy most csokorba szedtem egy párat:

1. Sosem gondoltam, hogy én Fall Out Boy-t fogok hallgatni, és még tetszeni is fog. De hát ez a szám nagyon jól sikerült, még aludni sem tudtam tőle: ez járt a fejemben...


2. Én inkább Nick-et szeretem, de együtt is nagyon jók! ♥


3. A Black Heart-ot ismertem tőlük, de ezt most jobban szeretem


4. Emlékszem, hogy amikor először meghallgattam, nem tetszett. Viszont mára már a Break of dawn-t is leelőzte.



5. Még ha nem is a legjobb ez az Éjjel-nappal Budapest (bár én minden hülyeséget nézek, így ezt is), ez a szám nagyon jó! A szövege egészen megható, de mivel tegnap kiestek a Szombat Esti Lázból, még szomorúbb lett...

Sz.E.L.

Még mindig magam alatt vagyok, amiért Gabiék estek ki. Jó, lehet, hogy nem ez volt a legerősebb estéjük, de könyörgöm! Nem véletlenül álltak a második helyen.  Nekem pl. a disco-juk nagyon tetszett. Oké, még ez is szubjektív. De ők legalább tudnak táncolni! Szilvesztert pedig úgy juttatják tovább, hogy egyetlen olyan táncot nyomott le, amiben csinált is valamit, egészen pontosan hülyét csinált magából.  Viszont, ha ettől eltekintünk, rá kell jönnünk, hogy ennek az embernek köze nincs a tánchoz!  A legszörnyűbb az, hogy ha kiestek volna, akkor is úgy jutottak volna el a 4. helyig, hogy olyanokat ejtettek ki, akik sokkal jobbak voltak náluk.

Egyébként valami tényleg más volt. A szünet nekem is bezavart, például nem néztem meg újra az egész adást, és még mindig le sem töltöttem. Nem vagyok túlzottan babonás, de mindegy. Eléggé furcsa, hogy én előző este azt álmodtam, hogy Tóth Gabi és Szilveszter jut el a döntőbe, de az utóbbi nyer. Talán még a tudatalattim is attól félt, hogy Szilveszter ellen alul maradnak. Már múlt héten is rezgett a léc, még akkor is, ha nem a továbbjutás sorendjében mondták a neveket, de éppen jutottak tovább. Emiatt félve is néztem a műsort, éreztem, hogy most nem kapnak annyi pontot, mint a múltkor, van esély a kiesésre. Abban azért bíztam, hogy nincs azért ekkora igazságtalanság. Hát, mégis van.

Most Robiról nem írnék túl sokat, talán annyit, hogy remek koreográfiákat tanított be, és még irtó jól tud disco-zni is!!! A legjobb…

Már csak azt nem értem, hogy az első élő adásnál a rendező, vagy kicsoda miért mondta Lilunak, hogy ez egy táncos műsor? Úgysem az jut tovább, aki a legjobb (oké, Varga Iza se semmi, de ő a Barátok közt miatt nagyon népszerű). A másik meg, minek pontozott a zsűri? Senkit sem érdekel a véleményük, úgyis a nézők döntenek, még holtverseny esetén is.

Végső dühömben arra jutottam, hogy nincs értelme ennek a műsornak, még ha imádom a táncokat és a szép ruhákat. Ezt tényleg nem a sértettségem miatt írom, ugyanis szerintem tényleg így van: EZ A MŰSOR EGY VICC.  Csupa nagybetűvel.

Colores

Films

Még vasárnap LB-mnél megnéztük a Másnaposok 1-2-t. Hát az hatalmas film! Nekem a kedvencem Bradley Cooper (bár meg kell jegyezni, természetellenesen kék a szeme). Szerintem az első rész jobb, ugyanis a másodikban már lehetett tudni, hogy akkor jön rá a doki, hogy hol az elveszett személy, amikor Phil felhív valakit. De a Las Vegas-os mindenképp nagyon jóóó! Szakadtunk rajta.

A másik film/filmsorozat amit láttam, az a Ropi Naplója 1-2 (a második részt most fejeztem be). Húgom egyik kedvenc könyve, és úgy gondoltam, megszerzem neki a filmet. A haramadik részt is megtaláltam, és úgy voltam vele, akkor én is megnézem, hogy azért mégis tudjam, mit adok neki. És meg kell, hogy mondjam, nagyon tetszik! Azt ugyan hozzá kell tennem, elröhögtem a vicces részeken, de nekem a kedvenc karakterem mégiscsak Rodrick... Lehet, hogy új kedvenc?

"Gyilkos" zene

Rászedtem magamat arra, hogy megnézzem a Breaking Dawn II-t. Emlékszem, amikor még Twilight-rajongó voltam, ötvenhatszor megnéztem az első részt (hozzá kell tennem, a többi már nem annyira tetszett). Mostanában már kifejezetten hangoztattam, hogy mennyire gyenge, és mennyire nem szeretem (enyhén fogalmaztam) az Alkonyatot. Végül is a Part 1 tetszett, de semmi különös. Hallottam már erről a részről is, tudtam, hogy nagyjából mi történik benne. Mégis úgy voltam vele, hogy megnézem, mit „alkottak”.

És azt kell mondjam, nagyon ütős lett. A csatarész és az utána következő pár perc nagyon jól sikerült. De nem emiatt írtam ezt a bejegyzést. A lényeg: SOSEM GONDOLTAM VOLNA, HOGY EZEN A FILMEN (vagy bármely más részén) ÉN SÍRNI FOGOK.

Most egy kicsit elkanyarodnék. Sokan tudják rólam, hogy Szombat Esti Láz mániás vagyok. Tóth Gabiékat és a táncaikat imádom (szintén: Markó Robi ♥♥♥). A legutóbbi rumbájuk és quickstepjük tetszett eddig a legjobban (utóbbin szakadtam a röhögéstől). De már megint nem ez a lényeg. A 3. adásban volt az a bizonyos közös produkció, az angol keringő. Amikor online néztem, azt mondtam, szép. Amikor letöltöttem, és újranéztem (igen, „kissé” fanatikus vagyok) ott volt az a bizonyos gombóc a torkomban. Szóval az a tánc gyönyörű lett, és a zene… Gyakorlatilag megtiltottam magamnak, hogy még akár egyszer is megnézzem, egyrészt azért, hogy nehogy elbőgjem magam azon a dalon, másrészt az ihletet későbbre tartogatom (mindegy, most olyan dologba mentem bele, amibe nem kellett volna).

Most visszamennék a filmhez. Nekem a Carlisle-os rész meg se kottyant. Tudtam, hogy nem lesz gond, mert valaki (remélem, elolvassa ezt a bejegyzést az a bizonyos személy) elárulta a lényeget (haragszom is rá… nem, dehogy). És akkor jött a vége. Oké, megható volt, hogy Bella bemutatja gyakorlatilag az egész történetüket. Azért ezen nem tudtam volna sírni. De amikor rájöttem, hogy a kettő zene ugyanaz, és bevillant a tánc, aztán tudatosult bennem, hogy ez a film egy lezárás, egy történet lezárása (amiken én általában sírok), és az is eszembe jutott, hogy én valaha éltem-haltam a Twilight-ért, és közben a gyönyörű szöveg motoszkált a fejemben… nem bírtam végignézni a stáblistát, mert azonnal megkerestem azt a bizonyos keringőt, és azt hiszem, ismét más szemmel láttam. Még egyszer mondom (írom): a megható tánc és befejezés… betette nálam a kiskaput. Potyogtak a könnyeim, és egyszerűen nem tudtam magammal mit kezdeni, de nem is akartam.

Lehet, hogy ez egy szörnyű összegzés lett, lehet, hogy tele van hibával, de az biztos, hogy még könnyes szemmel írtam…

Ui.: nekem ezt a zenét nem szabad(na) hallgatnom!!!