2013. november 5., kedd

Janet Evanovich - Stephanie Plum, a szingli fejvadász

Ugye ennek a filmváltozatát imádtam/imádom (4-szer láttam talán?). De jobb a könyv. Majdnem teljesen határozottan, de jobb. Mégsem a kedvencem egyébként, mert...
Ez tipikusan egy olyan könyv, amit a film előtt kellett volna elolvasnom. Mégpedig ezért, mert a filmet először nem értettem (túl sok volt a szereplő), a könyv olvasása közben pedig zavart, hogy nagyjából tudtam, mi következik. Amúgy sok minden nem passzol a filmmel.
Ami a legjobban tetszik a könyvben, az az, hogy gördülékenyen lehet olvasni (csak az első kb. 50 oldal nem tetszett annyira, mert nem igazán történt semmi), mert az írónő(?) nem megy bele a tájleírásokba, stb. A másik az, hogy látszik ezen a történeten, hogy nem gyerekeknek/tiniknek írták. Ezt nem kell félreérteni, csupán annyit értek ez alatt, hogy nem csöpögős a sztori, és nem szenved a két főhős, és nem kötelezően kötnek ki egymás mellett/karjaiban (nem tudom, nekem mindegy, melyik a helyes...).
A filmről annyit, hogy Steph szerepére nagyon jó Katherine Heigl (asszem így írják), mondjuk a könyben kissé intelligensebb a karakter mint az, akit ő formál meg. Nekem a könyvbeli Morelli jobban bejön (szintén nem kell félreérteni). A legnagyobb szívfájdalmam talán az, hogy Ranger (okos döntés, hogy nem fordították le a nevét KOPÓRA) keveset szerepel. A filmben fontosabb volt, jobban is bírtam.
A lezárás viszont jobb a könyvben, mivel feltűnt, hogy merőben eltér a filmtől (később oldódik meg az ügy), ezért elbizonytalanodtam, és vártam, hogy mi fog történni, mert abszolút nem tudtam.

Majdnem 100%, hogy elolvasom a második részt (van egyáltalán több nálunk?), csak a kérdés az hogy mikor. Most egy kötelező vár rám...

Ja! Izgibb lett azzal a könyv, hogy Ramireznek több szerepe van.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.