Most megkönnyebbültem. Egyrészt azért, mert a mai volt talán a legrázósabb nap (magyar-matek egymás után), úgyhogy most "Hawaii" van. Holnap töri lesz (ha jól sejtem, most fogom először kinyitni az atlaszomat), valamint angol, de arra nem fogok készülni.
Másrészt, rosszabbra számítottam. A magyarom ugyan közel sem lett hibátlan, ugyanis nem bírtam 400 szavas verselemzést írni. Oké, meg is érdemeltem, mert pont ezt az egy anyagot nem néztem át mégegyszer, és ha rendesen felkészülök, tuti jó lett volna. De tényleg mindegy. Viszont a feladatsor másik fele szerintem valami elképesztő nagy hülyeség volt. Például idegen szavakat kellett megmagyarázni, ami ugye nem is kapcsolódik a magyar nyelvhez.
A matekom viszont jobb lett, mint amit vártam (kopp-kopp), bár ilyenkor szokott kiderülni, hogy valamit csúnyán elnéztem, és csak jónak ÉREZTEM. Amúgy már fél órával előbb kész lettem, mindent átnéztem, még egy coszinuszos feladatom is jó lett (elvileg), pedig azt nem is tanultuk. Ez most egy kicsit dobott az önbizalmamon, mert teljesen egyedül jöttem rá a megoldásra. Viszont egy 2 pontosat valószínűleg elbuktam, de így is remek eredmény lehet, főleg, hogy számológép nélkül mentem...
És most következne a kisérettségi mottója: "... és ne hagyjon el benneteket a remény!"
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.