2014. március 8., szombat

Gyönyörű sorscsapás

Most fejeztem be, jó kis könyv, gyorsan olvasós.
Először is: WTF??? Hogy tud két ember ennyit kínlódni? Nem akarom lelőni a poént, mindkettő szereti a másikat, de mégis összevesznek állandóan... Hát komolyan mondom...
Nekem elsőre az Easy urgott be, mert hasonlít szerintem, mondjuk nem zavaróan. Aztán láttam a köszönetnyilvánítást, ahol ugye szerepel az Egyszeregy írónőjének a neve. Na mindegy.
A karaktereket nem mindig tudtam megérteni (főleg Abby és Travis dolgait), meg nekem volt benne egy-két fölösleges rész. A történet alapból nem volt rossz, bár ez a se veled se nélküled cucc eléggé kiborított, és már untam is. A poénok viszont jók voltak, de persze akadt borzasztó szomorú, megható rész is. Nem rossz, bár nekem pont, hogy az egyszerűsége miatt az Easy jött be jobban, de ennek a könyvnek viszont határozottan jó (illetve jobb) a befejezése. Pont illik a könyvhöz, ahogyan a cím is, ami ugye kiderül, hogy hogyan lett "kiválasztva". Tényleg jó könyv, bár nem egy csúcskategória. Szerintem.

Ui.: Az America név nem tetszett, Finch-ről vagy kiről pedig nem igazán tudom eldönteni, hogy lány vagy fiú. Bár az utóbbira tippelnék.
Amúgy csak annyi a problémám, hogy egy kicsit unom már a rosszfiú (aki később hősszerelmes lesz), és a (minden tekintetben) jókislány-sztorikat, nem mintha baj lenne velük, mert már leírtam azt hiszem a Finale-nél, hogy pont az ilyenekre van szükségünk... csak nem állandóan.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.