Hehe, már megint ez... de az a helyzet, hogy tényleg nagyon tetszik.
Gyorsan még annyit szeretnék, hogy újra megnéztem a Jamie Campbell Bower-interjút, és rá kellett jönnöm, hogy mégiscsak cigis hangja van... na mindegy.
A Hamuváros egyébként jobban tetszett, mint az első rész, mert sokkal jobb lett, mint amilyenre számítottam. Ez nyilván azt jelenti, hogy ez a testvéres dolog nem reménytelen, mert... nem is tudom, hogy mondjam... szóval a "vérrokonság" ellenére mindig izzott Jace és Clary között a levegő...
Jace-t még mindig imádom, főleg, mert végre nem csak az a "páncélos lovag", hanem felvállalta az érzéseit.
Ami talán kicsit fura, az Clary édesanyja. Vagyis inkább maga a lány, aki szinte alig foglalkozott az anyjával.
Meg ennek a Valentine-dolognak sem lett vége, bár izgalmasnak ígérkezik...
Lehet, hogy most bele is kezdek a 3. könyvbe, bár utána sajnos a kötelezők jönnek... :(
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.