Tizenhárom okom volt

Most fejeztem be. Hát, érdekes könyv, és nem túl vidám...
Egyébként nagyon ötletes ez a kazettás dolog, bár engem néha zavart, hogy a csaj beszédét megszakítja Clay véleménye/gondolata. Meg sokszor összekavarodtam, és néhány részletet elfelejtettem, mivel nem egyszerre olvastam el az egészet.
A könyv elejéről annyit, hogy ilyen dolgokért (mert pl. benéznek az ablakomon) nem lennék öngyilkos. Oké, értem én hogy lavina-folyamat vagy mi, de akkor is. A vége pedig nekem túl erőltetett. Buli, baleset, emlékek, erőszak... ennyi egyszerre... mondjuk, hogy a mesében sincs.

Amúgy én valamit nagyon félreértettem, mert azt hittem, hogy a csávó meghallgatja a kazettákat (nyilván nem vándorol), és gyorsan szalad a csajhoz, aki mittomén, épp készül kiugrani az ablakon, de megmenti, dúl a love, és happyend. Hát, majdnem....

Aaaaannyira cukik ♥♥♥

Elmúlt hét

Hát az a helyzet, hogy nagyon rég írtam, de őszintén szólva eszembe sem jutott írni, vagy ha mégis, akkor elfelejtettem.
Szóval a múlt hét egy még nagyobb csalódással indult, már lassan azt sem tudom, kiben bízhatok... na mindegy, fő az optimizmus...
Akkor mit is akartam még? Ja! A Tizenhárom okommal lassan haladok, mert egyre több a tanulnivaló (ma pl. 2 dogát is írtunk... majd meglátjuk :/)
A zenére rátérve imádom a Juliet-et, de természetesen örök fav. a The Other Side... meg a Fall Out Boy Save Rock and Roll című albumáról megjelent klippek.
Műkörmöm van, valahogy nem jött be, sok macera van vele... most is pl. nagyon pattog a billentyűzeten.
Most fejeztem be amúgy a Tartuffe-öt, és meglepő módon nagyon tetszett. Főleg az, hogy rímes, és rövid.
Jaj! Majdnem kifelejtettem a lényeget. Kampányhét volt (konkrétumot direkt nem írok), és ezért kézimeccset is néztünk. Imááádtam! Mi nyertünk, jó volt a csapat, és a társaság is. A sportnap is király volt, meg a szombat is, bár én tovább maradtam volna kinn... És a lényeg: összesítében is NYERTÜÜÜÜNK (mármint a suli)
Most zárásképp egy idézet:
"Nincs rossz idő, csak nem megfelelő felszerelés" /Sz. G./, néhány embernek ismerős lehet XDDDD

Ja! Elfelejtettem: a kötelező(k) helyett elkezdtem a Tizenhárom okom volt c. könyvet... Most még egy kicsit fura, de nagyon kíváncsi vagyok rá.

...

Hát egy kicsit megcsúsztam, úgyhogy mindent gyorsan:
Az Üvegváros-t még tegnap előtt-előtt-előtt, vagyis kedden(?) kiolvastam. Sok mindent akartam róla írni, de elfelejtettem...
Az időjárás borzasztó, mintha szeptember kimaradt volna... Sötétben kelek, állandóan zuhog az eső, a buszon már fűtés is van...
Akartam making-elni egy kedvenc színészes listát, de rájöttem, hogy felesleges. Két színészt tudnék kiemelni: első helen Jamie Campbell Bower. Sajna még mindig nem láttam a Csontvárost, de már az előzetes alapján látni, hogy nagyon jó színész. Mondjuk szerintem nem 100%-ig Jace (nyilván ez lehetelen), de not bad. Főleg amikor azt mondja Clary-nek: "So I need You", akkor látszik, ahogy lesüti a szemét... ez viszont tényleg Jace-es. Szóval biztos jó nagyon a film.
A második, akit leginkább a személyisége miatt szeretek (nyilván irtó jó színész, és hát ugye Ő, és Jamie sem ronda... mondjuk került már fel a listámra "nem ronda" személy? nem hiszem...), az James Franco. Imádom a filmjeit (Pókember, Óz, egy kicsit az Ízek, imák, szerelmek... most több nem jut eszembe), de kíváncsi vagyok a Spring Breakers-re is. Szóval amiket hallottam róla, pl. több lábon áll, azaz nem csak színész, hanem ír, forgatókönyveket is, tanít, de ő maga is tanít... ez nagyon tetszik. Amúgy meg állítólag munkamániás is, ami egy színésznél (szerintem) hatalmas előny.
Azt hiszem most ennyi.

Első hét

Ezen is túl vagyunk. Rá kellett jönnöm, hogy én igenis vártam már a sulit. Mondjuk kicsit kiábrándító volt úgy indulni az iskolába, hogy még a leheletem is látszott.
Viszont nem csak az időjárásban kellett csalódnom. Rá kellett jönnöm, hogy van, aki egyáltalán nem olyan, mint amilyennek én láttam. Illetve amilyennek látni akartam. Ugyanis teljesen más, és ez határozottan elszomorító. Egy év kellett, hogy rádöbbenjek sokmindenre. Például hiába teperek, felesleges, mert sosem fog sikerülni. És nem egy nagy cél, csak egy pici. Csak annyi, amivel egy kicsivel közelebb érezhetem magam a többiekhez. Viszont már rájöttem, hogy van, akitől nem kell semmit sem elvárnom, mert nem érdemes. Így legalább nem fáj majd annyira.
Összességében, bármennyire is reménykedtem abban, hogy nem így lesz, valamint vak voltam, de sikerült felfognom, hogy egy nyár alatt sokminden/mindenki megváltozott, csak én nem... illetve TALÁN én nem.

"Az lenne a dolgom, hogy megvédjelek az olyan fiúktól, akik éppen azt akarják tenni veled, amit én."

Annyit még hozzátennék a Hamuvároshoz, hogy ennek sem tetszett annyira a vége. Mondjuk azonnal el is kezdtem a 3. részt, és lehet, hogy kár volt, mert összefolynak a dolgok. Mondjuk úgy, hogy a rokonság ellenére azért mégiscsak... kavarnak(?) vagy valami ilyesmi, szóval így már az első rész vége sem olyan rossz. Az Üvegvárosról: szintén tetszik, bár mondjuk meglepődtem, hogy Alec igazából Alexander, és elmúlt 18 éves. Meg azt sem gondoltam volna, hogy Max pedig Maxvell. Amúgy tuti, hogy elfelejtettem egy csomó mindent, amit írni akartam.

A kedvenc részem nyilván az, amikor kiugranak a Wayland-birtokból, illetve az utána következő "dolgok"... (első rész legvége). Amúgy meg Sebastian gyanús volt nekem, és sajnos tudom, hogy mi fog még kiderülni, mert ugye előreolvastam... :/

Hogy egy kicsit másról is írjak, nagyon tetszik, ahogy az írónő (illetve a fordító) megfogalmazza a dolgokat. Azt hittem, hogy engem zavar a tájleírás, meg az ilyenek, de mégsem. Ja! Telis tele van a könyv hasonlatokkal, pl. Jace haját a napfény úgy világította meg, mintha glória lenne... vagy ilyesmi.

Egy idézet a 2. részből (Hamuváros):

„– Azt mikor szerezted?

Jace lenézett, és látta, hogy a pókdémon mérge kimarta a pólóját, jó darabon láthatóvá téve csupasz bal vállát.

 – A pólót? A Macy's téli kiárusításán.

– A sebhelyet. Ezt a sebhelyet itt a válladon.”

Erről jut eszembe, az Inkvizítor vagy ki kicsit fura volt...

A 3. részből (Üvegváros):

"Jace nem vette le a szemét Simonról. A tekintetében izzott a düh, meg még valami, amitől Simonnak kedve támadt fejbe vágni egy a keze ügyébe kerülő tompa tárggyal. Például egy kisebbfajta teherautóval."

 

"– Nincs rá okom, hogy hazudjak neked. Most nincs. – Jace tekintete továbbra is rezzenéstelen maradt. – És ne villogtasd itt nekem a szemfogaidat! Ideges leszek tőle.

– Jó – mondta Simon. – Ha tudni akarod, miért van, elárulom, hogy dől rólad a vérszag.

– A kölnim. Eau de Friss Sérülés. – Jace felemelte a bal kezét. Az ujjait körülvevő fehér kötszeren itt-ott átütöttek a vérfoltok."

És hát ugye a leglényegesebb maga a bejegyzés címe, amit Jace mond Clary-nek. Magasan az a legjobb rész eddig... bár hátra van még a fél könyv.

A Végzet Ereklyéi 2

Hehe, már megint ez... de az a helyzet, hogy tényleg nagyon tetszik.
Gyorsan még annyit szeretnék, hogy újra megnéztem a Jamie Campbell Bower-interjút, és rá kellett jönnöm, hogy mégiscsak cigis hangja van... na mindegy.
A Hamuváros egyébként jobban tetszett, mint az első rész, mert sokkal jobb lett, mint amilyenre számítottam. Ez nyilván azt jelenti, hogy ez a testvéres dolog nem reménytelen, mert... nem is tudom, hogy mondjam... szóval a "vérrokonság" ellenére mindig izzott Jace és Clary között a levegő...
Jace-t még mindig imádom, főleg, mert végre nem csak az a "páncélos lovag", hanem felvállalta az érzéseit.
Ami talán kicsit fura, az Clary édesanyja. Vagyis inkább maga a lány, aki szinte alig foglalkozott az anyjával.
Meg ennek a Valentine-dolognak sem lett vége, bár izgalmasnak ígérkezik...

Lehet, hogy most bele is kezdek a 3. könyvbe, bár utána sajnos a kötelezők jönnek... :(

City of Bones

És igen... Megint Csontváros... valahogy nem tudok elszakadni ettől a témától.
Elkezdtem a második részt, ami nem is olyan rossz, mint gondoltam. Még mindig fura nekem ez a testvéres dolog, de a Tündérkirálynős jelenet... hát azért jelent valamit.  Ha már itt tartok, szeretném itt kirakni a kedvenc idézetemet eddig, amin szó szerint hangosan nevettem. (mondanom sem kell, hogy ez is egy Jace-beszólás... illetve aranyköpés)

"- Hát pedig én nem csókolom meg a mondént* - közölte Jace**. - Inkább itt rohadok az örökkévalóságig.
- Az örökkévalóságig? - kérdezte Simon***. - Az szörnyű hosszú idő ám.
Jace felhúzta a szemöldökét. - Tudtam - mondta. - Meg akarsz csókolni, igaz?
Simon elkeseredetten emelte fel a kezét. - Eszem ágában sincs. De ha...
- Ezek szerint igaz, amit mondanak - állapította meg Jace. - A lövészárokban nincsenek heteró férfiak.
- Ateisták****, seggfej - javította ki Simon dühösen. - A lövészárokban nincsenek ateisták."

* így hívják az Árnyvadászok a normális embereket
** a főszereplő Árnyvadász, fiú
*** Jace rá utalt, mint mondén.... és igen, ő is fiú XDD
**** egyszerűen: nem vallásos

Szóval ezen jót röhögtem. Ha már Jace akkor nagyon jó karakter. Mondjuk a börtönös érzelmeit(?) valahogy nem tudtam valóságosnak felfogni. Akkor most háziírás helyett haladok tovább a gondolatmenetemben: miután megtudtam, hogy a filmben (igen, még mindig nagyon meg akarom nézni♥) Jamie Campbell Bower játsza (tetszik a neve... mindjárt kitérek a nevekre is), kicsit fura véleményem van róla.
először: Úristen, hogy néz ki ez a csávó?...aztán, ahogy egyre többször láttam a reklámokban: nem is vészes... aztán kerestem róla képeket: hát borzalmas... aztán találtam róla "modell" képeket: hmm... not bad... aztán találtam róla olyan képeket, hogy cigi lóg a szájából: hát oké... aztán néztem interjúkat: Hű, milyen jó fej, és milyen jó a humora...  Hát igen. Fura...
Amúgy meg nem értem, hogy miért nem olyan csúnya, cigis hangja van... mert imádom a hangját, nagyon kellemes hallgatni... és jól énekel. Asszem.

Szóval nevek: nagyon jó neveik vannak az Árnyvadászoknak. Jókat talált ki az írónő, méghozzá olyanokat, amik két értelmes szóból tevődnek össze, pl. Way-land, Light-wood, Fair-child...

És nem tudom, hogy jött ez a bejegyzés... mindegy.

Friss, és ropogós ♥

Szeptember, suli

Hát igen, ősz lett. Csak annyi a bajom, hogy egyre közeledik a tél, amikor én mindig fázok :(
Előbb sötétedik, később kel a nap, brrrr.
A suli is ma kezdődött el, és hát... azt hiszem, már vártam. Igen, nagyon :)
Csak sajnos sok a változás (pl. tanárok), aminek egy kicsit sem örülök.

Csontváros

Hát azért az baromi vicces, hogy szépen fejben eltervezem a bejegyzés tartalmát (esetleg le is írom), erre nem érvényét veszti az egész? Többször jártam már így...
Na, mindegy. Elkezdem úgy, ahogy akartam, a végére csak kijön belőle valami.
Szóval. Ha a könyv elejét nézzük, akkor valami olyasmit akartam, hogy: "Állati jó". De tényleg. Ez tipikusan olyan könyv, hogy: "Tudom, hogy késő van, de ezt a fejezetet még el kell olvasnom... meg a következőt".
Most reggel olvastam végig, és a véleményem nagyon hamar megváltozott: "Én ekkorát még nem csalódtam könyvben." Tehát még egy ilyen borzalmas befejezést...
Végülis utánaolvastam, és megnyugodtam, de attól még nagyot csalódtam. De csak a végében.
Az eleje tényleg nagyon tetszett (leginkább tényleg az eleje, a disco, amikor Clary megint találkozik Jace-szel az étteremben vagy hol, és az anyukája elrablása), mondjuk addig, hogy Jace beviszi az Intézetbe.
Utána sem rossz, mondjuk azért itt is akadtak olyan részek, amikor a fejemet fogtam: pont Jace zongorázik, ki más?, mindenki nagyon kedves a tök idegen csajjal... aha, persze, egészen véletlenül Jace kíséri el már nem is tudom hová. Ide tartozik még talán a repülő vámpírok és motorok(!!!) WTF????
Hamár vámpírok, pont mondani akartam, hogy milyen jó, végre egy könyv amiben nincs vámpír, hiszen az már lerágott csont. Ó, dehogynincs! Sőt! Ezerféle izé van benne, ami nekem azért egy kicsit sok. Ha én választhattam volna... akkor démonok, és kész. Nálam itt kifújt a lista.
Volt azért benne olyan 'jelenet', amit én kihagytam volna, pl. Simon megkeresése.
Amúgy a legnagyobb pozitívum Jace (nyilván kivéve a könyv végét). Imádom, főleg a humorát és a beszólásait. Végülis Clary-vel sincs semmi bajom, csak ugye ő is az a "tipikus" lány,  aki megy harcolni. Aha, persze.
Ha mondjuk a végét abszolút elfelejtjük, nagyon tetszett a könyv!!!